Hazajött az öcskös amiból, ezért az ő tiszteletére most egy ami együttes, olyan még úgysem volt (na, most jön a nagy coming out, igen, náci vagyok, és fontos nekem a bandák nemzetisége, mert azt figyeltem meg, hogy valahogy annyira jellemző tud lenni az esetek nagy részében, hogy érdemes megvizsgálni, na, egyszerű példa, egy db svéd jazzegyüttest sem ismerek, norvégot, dánt, franciát, angolt, lengyelt meg sokat, de pl a svédek meg az indie-rockban jók, asszem update: nem bírtam ki és fél évvel később is bele kell nyúlni a jókis postba, szóval csak annyit akartam mondani, hogy Goran Kajfes az ellenpélda, basszus, már egy jót nácizni se tudok).
Na, vissza a zenéhez, a boritó is meg a zene is olyan, hogy ha valaki azt mondaná, hogy ez igazándiból 75-ös album, nem pedig 2005-ös, simán elhinném, mert ez egy nagyon igazi old-school funk banda, pörgös, táncolós grúvokkal, semmi elektronika, talán csak a kevés hip-hopos rész emlékeztet egyedül arra, hogy ez már a 3. évezred terméke.

Stílus: funk

Értékelés: 7,9/10