A 90-es évek első felében a balkáni ritmusok komoly divatot teremtettek, és mint egy rendes zenei sznob, hamar el is fordultam tőlük, hiszen amit mindenki szeret az csak fos lehet, meg különben tényleg elég uncsi kezdett lenni az ötszáz ugyanolyan brass-band, de azért megszokásból megszerződtek persze az aktuális albumok is, de meghallgatni már ritkábban sikerült, de most bekerült ez a 2007-es album a lejátszóba, és bakakilás, behugyozás esete áll fenn, merthogy ez más, ez jó. nagyon jó.
Ahogy az együtte neve és az album címe is mutatja, Marko, (Boban fia) komolyabb szerephez jutott, és ez kimondottan jót tett a bandának, eltávolodtak az alap balkándöngöléstől, és Marko irányításával world music lett a folkból, messze felűlmúlva a fater tradicionális játékát. Ok, elismerem, van néhány kakis-nyálas szám az albumon, amiket nem is értek, mit keresnek ott, de a maradék fantáziadús, ötletes, lendületes, végre kicsit nyitott a világra, már hiányzott egy ilyen album a palettáról, mert egyszer már találtam hasonló felállású, balkán vs. west albumot, de az más szempontból közelített, ez az album nem a jazz felé kacsingat, hanem az acid-jazz meg a funk felé, groove-os, pörgős, vidám muzsika, így másodikra meg kimondottan soil n pimpes hatásokat vélek felfedezni, amit meg nem győzők pártolni.
Úgyhogy csak egyettérteni tudok a címmel, Go Marko Go!!!!
stílus: world-music
értékelés: 8,4/10
