A Noir Desir mellett a másik francia rockegyüttes, ami jelentős nemzetközi hírnévvel is bír, és legalább annyira meg is érdemeli.
Kevés gitározós ordibálós zenét viselek el, ez az egyik, sőt ezt még kimondottan szeretem is, és ezt most megpróbálom megindokolni.
Talán mert nem értem a szövegét és így nem zavarnak a közhelyek. Talán mert nem az angolszász mintákat lopkodja, hanem saját dallamaik vannak. Van benne hegedű, és még funkciót is kap, nem csak hatáskeltő. Érzések jönnek át a dallamokon, nem sablonok, amik a dühöset vagy érzelemeset vagy bulizósat szándékoznak reprezentálni, nekik saját eszközeik vannak ezek bemutatására. Talán pont ettől lesz egy zene valamilyen.
Stílus: folk-rock
Értékelés: 8,1/10
Louise Attaque - À plus tard crocodile
2007.10.02. 11:15 | kakamátyás | Szólj hozzá!
Címkék: folk francia rock 8
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.