A korai öröm kapcsán kicsit körbenéztem a világban, hogy van-e a pszichedelik-rocknak bárhol máshol is olyan erős bástyája, mint Magyarország, és meglepő módon Finnország a másik hely, ahol ennek a fajta zenének komolyabb erői vannak, ilyenkor azért előbújik belőlem a harcsabajszú antropológus, és azt dörmögi a bajusza alatt, hogy ez nem lehet véletlen.
A finn pszichedelik-rock scénát három együttes egyeduralma jellemzi (hasonlóan, mint nálunk), ők pedig a következők: Kingston Wall, a Ozric Tentacles és a Hidria Spacefolk.
Ebből az első kettő már 20 éve kergeti extázisba a közönséget, míg a harmadik csak 99-ben alakult, mai postunk a Hidria Balansia című albumukról írodott.
A banda legújabb lemeze idén jelent meg, Symetria címmel, de nekem kicsit modern és populáris, ezért az eggyel korábbi, 2004 albumról lesz szó, mert az viszont nagyon pöpec lett.
Mindenképp a KÖ-mel tudom párhuzamba állítani, sok a közös pont,mind zenei koncepcióban, mind hangszerek terén. Ugyanaz az energia, változatosság, hangorgia, ami kiemeli a hallgatót az őt körülvevő világból és fellövi a világűrbe, hogy aztán hagyja ott lebegni az album végéig, nincs visszatérés vagy szünet, végig otttart.
Stílus: Pszichedelik rock
Értékelés: 8,8/10
Az énekes is hihetetlen, egy az egybe a mi kis techno-hippink a kö-ből, nem-e.
