Nem tudom, ki hogy van vele, engem kicsit megviseltek az ünnepek, a reszelés szerelmeseinek ezért most kicsit most másfele kell szörcsölni, mert most itten world music lesz megint, mali, afrika. Találtam megint valami nagyon korrektet ott, amivel nem tudok betelni, ezért rögtön két albumról is szó lesz, mert eléggé különböznek és érdekes mindkettő. Az együttest különben egy házaspár alkotja és már igen nagy hírnévnek örvendenek világszerte, nem is értem nálam hogy maradhattak ki idáig.
A korábbi, 2003-es album, a Wati, amin a folkot egy uptodate pszihedelikus rockegyüttes egészíti ki, fantasztikus hangulata van, remekül működik a két stílus együtt, annak ellenére, hogy minimális kompromisszumok tettek mindkét oldalon, egyszerűen működik valahogy együtt, oszt annyi.
A másik album Dimanche a Bamako címmel jelent meg 2005-ben, és teljesen más mint az előző album, amiben valószínűleg közrejátszott, hogy a producert manu chaonak hívják, és látszik is a nyoma, a számok nagy részében aktívan közreműködik, de ahogy az előzőnél, itt is nagyon sikeres együttműködésről van szó.
Stílus: world music
Értékelés: 8,5/10
Videó1:
Videó2: