Remélem tegnap mindenki kimulatta magát, merthogy jobbnál jobb partikkal volt tele a város, én meg csak itt írigykedek, a mai esős vasárnapra ezért itt egy kis békés pihengetős, jazzes, postrockos, folkos, experimentális finomság a múlt század végéről.
Az együttes igazándiból sok embert tartalmaz, pl a 2001-es albumuk elkészültekor már 11-et, sajnos nekem csak ez az egy album van meg, pedig kiváncsi vagyk, milyen új irányba haladtak azóta.
Ez az album a stílusmeghatározásnak megfelelő hangzással bír, egyszerű, brummogós az alja, kisérletezgetős ütősjáték és/vagy szaxofon a teteje, ami néha jazzbe, néha inkább keleties motívumok irányába halad, kisérletezgető, mégis egyben van, a world music újabb nagyon korrekt megtestesülése a kifejezés jó értelmében, tehát izlésesen szemezgetve a világ zenei ízeiből, saját hangra formálva, mint egy jó szakács, aki nem méricskél, csak pakol, mert tudja mit akar, és érzi az ízeket megizlelés nélkül is, nulla erőltetett hatáskeltés vagy motívum, csak ami odavaló és amennyi kell bele, hogy a végeredmény új és finom legyen, klisék nélkül.
Stílus: jazzes-postrockos-folkos-experimentális
Értékelés: 8,8/10
videó az nincs
tuatara - breaking the ethers
2008.06.08. 10:56 | kakamátyás | Szólj hozzá!
Címkék: jazz worldmusic 9 psychedelic intrumental repetitív postrock
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.