Megpördült a kazetta már néhányszor a lejátszóban, mégse bírom megunni, plusz az előző Erik Sumo, a My Rocky Mountain azért tökre kedvenc volt minden modorossága ellenére, és már vártam ezt az újat nagyon, hiszen Ambrus azért egyértelműen az egyik legizgibb figurája a magyar könnyűzene világának, és amellett hogy tehetségéhez és izléséhez kétség sem fér, és még jól is menedzseli magát (képtelen vagyok megtalálni, de az az Ipod reklám megvan, amiben erik sumo szól, az igazi bajusz című számmal?? na az milyen kurvajó volt..mindegy)

Az együttes sok szempontból kiemelkedik a magyar zenei életből, a két énekesnős felállás már eleve elég szokatlan (aki dolgozott már olyan irodában, ahol két vérmesebb nőnemű volt összezárva, tudja mire gondolok), az, ahogy a szinpadon a show megy és ahogy elvarázsolják mindig a közönséget, az ahogy képesek intelligens kamu-popot játszani, őszintén, az, amilyen természetes és szimpatikus az egész (a már említett modorosságot belevéve), az hogy mennyire komoly saját zenei világról beszélhetünk (benne a beat, a pop, a disco vagy a rock sumora vágva, megkeverve), csak hab a tortán.

Az új album nem jelent túl sok újdonságot annak, aki az elmúlt egy évben járt Erik Sumo koncerten, érlelődtek már egy ideje, az előző album korrekt folytatása, nem baszott agyon, de nem is untam, persze nekem főleg a Kis Erzsis zúzások tetszettek, de a többi szám is kafa, csak így tovább!

a klip és a hozzá tartozó szám pont nem annyira tetszett, de azért az sem rossz.