RezegaRezega

Rájöttem, hogy nekem rhodesszal mindent el lehet adni, ezért sokáig gondolkodtam azon, hogy mennyire hiteles, de minél többször hallgattam, annál jobban tetszett, márpedig ez a jó zenék egyik ismérve. A lány hangja amúgy a fiatal Király Lindáéra hasonlít, az a jó benne, hogy olyan esetlegesnek tűnik, mi jön ki belőle, nem az a mű-rögtönzős fajta. Alessia a méltán híres Nu Soul Experience nevű projekt énekes-vezetője, ezen a szólóalbumán a saját szerzeményeit adja elő (egy feldolgozás van). Még annyit, hogy nem véletlenül van háttal fényképezve a borítón (na jó, azért annyira nem vészes).

új év, új programok, magyarokat és indie-partykat nem ajánlok, viszont így nem lett túl hosszú a lista, ez van:

01.21 hajó

Waxolutionists (AT) live 

01.22 merlin

Clark

Azt, hogy melyik környező ország a legbalkánabb, nehéz lenne eldönteni, de hogy melyik profitált belőle a legtöbbet, az tuti, hogy az osztákok dobogósak, pedig hát sok közük nincs hozzá, de ha a népek bírják, nincs mit tenni, tolni kell a muzsikát, és szépen ki is fejlődtek a balkán beat forradalom nyomán a különböző balkán döngölős klubok, zenészek, dj-k.

Dunkelbunt egy bécsi dj, aki a Shanteli vonalat viszi, de a Fatima Spar féle szál is megtalálható az albumain (tényleg, valaki tud a folk-indie vonalnak hazai megfelelőjét, piaci rést látok..). Naigen, a fentiek alapján nem lenne túl izgi a csávó, fogja a népek zenét, rázza, keveri, rak alá egy kis döngölőst, oszt annyi, de megtaláltam ezt az albumot, és erőssen kiemelkedik az eddigi munkái közül, ez nem csak a mulaccságot szolgálja, de zeneileg is érdekes számokat tartlamaz, meg vagyok vele elégedve.

a csávó mellesleg a teljes életművet elérhetővé tette a weblapján ingyé, katt a boritóra.

az elmúlt 10 év egyik meglepőbb fogalma számomra a germán reggae volt, és hogy mennyire jól nyomják a műfajt arrafelé. A műfaj legjobbjai Gentleman, a Seeed, vagy a legröhejesebb/édesebb, martin jondo, egy kis kövér mosolygós koreai csávó, aki a legkomolyabb feka raszta hangján keni a műsort, de a legjobb Patrice, annak is a 6-7 évvel ezelötti kivitele volt, a fenti album messze túlmutat a reggae határain, és inkább a soul felől közelíti meg a témát, nagy kedvenc már évek óta.

A bossa nova alapú brazil, elektronikusan valamilyen zenéket szeretjük, (mint kiderült, van már neve ennek a stílusnak is persze, mbp, magyarul populáris brazil zenék összefoglaló néven, de ez szarul hangzik, úgyhogy ignore), de CéU (Maria do Céu Whitaker Poças) hozzá bírt még rakni a Subával és Bebel Gilbertoval indult új hullámhoz. Ami sikerült a nagy elődöknek, a bossa novát, a sambát és a modern, elektronikus hangzással keverve új zenei világot alkotni, sikerült az új reménységnek is.

A kiscsaj 4 éve jelentetett meg bemutatkozó albumot, Céu címmel, ami egész kellemes volt, de az új, novemberben megjelent album kimondottan kurva jó lett.

Céu korábbi albuma igazi szárnypróbálgatás volt, kis lounge, kis bosanova, ő meg énekelt az ő fura, hűvős, tiszta, egyszerű módján, de nem volt még meg benne az, ami az új albumban. Ez már sokkal kisérletezőbb és mégis kiforrottabb, bátran próbálkozik más stílusok beépítésével, mint a samba vagy a dub, mégis meg tudja tartani a sajátos zenei arculatát, és ez azért keveseknek jött össze. Az a fajta zene, amit nehéz szavakba önteni, inkább hallgass be, nézzél videót. Nagyon izgalmas, sokoldalú album, Céu számomra az év felfedezetttje lett, remélem nyáron élőben is látható lesz valahol a környéken.