Ez is egy olyan lemez, amiből kiderül, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire nem fejlődött a zene, maximum technológiailag, szerintem simán el lehetne adni az albumot mondjuk jövő karácsonykor. A csávó úgy énekel, mint amikor Mormogi Papa dalra fakad, vagy mintha lidokain injekciót kapott volna a fogorvosnál, de hát ilyen esetekre van a lyricsdotcom. Nekem ez az album olyan, mint valamit programzene: egyben jó hallgatni. (Még úgy is, hogy a winamp valamiért mindig fordított sorrendben rakja be). Másfelől viszont a számok nem tűnnek nagyon megszerkesztettnek, a gitár visszhangzós effektje valahogy egybemossa az egészet. A felvételek egy része szabadtéren készült, így néhol behallatszanak környezeti zajok (pl. Small Hours). Az egésznek a hangulata valami bekábulós reggae-re emlékeztet, amit csak néhol pörget fel egy-egy szám.
John Martyn - One World (1977)
2010.05.27. 17:08 | drani | 1 komment
Címkék: reggae folk triphop
áprilisi programajánló
2010.04.03. 10:24 | kakamátyás | 3 komment
04.09. wb
Banco De Gaia Live (UK)
04.11 mupa
04.12 a38
04.16 a38
04.17 a38
Ken Vandermark (USA) - Paal Nilssen-Love (NO), Grencsó Real Time Kollektív
04.22. wb
Les Touffes Krétiennes
04.23. wb
Zenzile (F), Deck Attack
04.30 a38
Címkék: programajánló
Richard, Touch Face!
2010.03.08. 13:58 | drani | 5 komment
Február 26-án lett volna 78 éves Johnny Cash, ekkorra időzítették utolsó lemezének megjelenését. Az American-sorozat hatodik albuma szerintem nem lett olyan jó, mint az előzőek, de egy hét éve halott zenésztől nem rossz teljesítmény. Amikor a kilencvenes években Rick Rubin (aki egy nagyon szép ember) megkezdte a Beastie Boys és Run-D.M.C. után legalábbis valószerűtlennek tűnő együttműködését Cashsel az új kiadójában, biztos nem remélt ekkora sikert, mint ami aztán kisült a dologból (Grammy, Glastonbury stb.). A koncepció nem volt túl bonyolult: egy szál gitár meg a remegő hang. Ritka, amikor egy feldolgozás megközelíti vagy meghaladja az eredetit, ezeken a felvételeken ez is sikerült (NIN, Sting, U2, Chris Cornell, DM, Paul McCartney…). Feltettem a most megjelent hatodik albumot, meg egy válogatást az előző ötből. Ahogy a művelt francia mondja: links in comments.
Cash gyerekként elvesztette a testvérét, ami aztán az egész életét meghatározta, ennek kapcsán mondta:
A gyász és a veszteség elől nem lehet kitérni: az ember trükközhet, amennyit akar, előbb vagy utóbb szembe kell néznie a tényekkel, keresztül kell jutnia a fájdalmon. Remélhetőleg sikerül kijönnie a másik oldalon. A világ, amit ott talál majd, nem ugyanaz, mint amit elhagyott.
Címkék: tábortűz
Márciusi programajánló
2010.03.01. 22:42 | kakamátyás | Szólj hozzá!
Csak vége lett a télnek, jó lesz ez, meglátjátok:
03.03. a38
A barcelonai hülyegyerekek újra támadnak, bulizene a javából
03.04 müpa
Archie Shepp & Dar Gnawa; Anouar Brahem
afro-jazz a legjavából legendás előadókkal
03.06. a38
Antipop Consortium, Sadant, Kool Kasko, Ozon & Busa,
hiphop létére egész kafa zene, meglátjuk
03.12 wb
Smoove and Turrel
Aszongyák, hogy az újjáalakult west balkán koncertterme több fő befogadásásra alkalmas, mint a hajó, 3 m fölött a belmagasság, és a hangcucc is gecijó, ez az este alkalmasnak tűnik egy csekkolásra
03.17 millenáris
Jojo Mayer's NERVE
Nemrég jártak itt utoljára, de attól még érdemes
03.18 wb
Alexander Balanescu
Annyira oldszkúl kedvenc, hogy meg kell említeni.
03.22 gödör
Tzadik kiadó, kafaság, volt már róluk szó
03.23 a38
Zakopower (PL), Zuboly
az első a zuboly lengyel tesója, a második meg a zuboly.
03.25. millenáris
Snétberger Ferenc és Dhafer Youssef
mindkettő nagy kedvenc, jó lesz
Sporto Kantes - 3 At Last
2010.02.28. 11:03 | kakamátyás | Szólj hozzá!
Az legutolsó, 2008-as Sporto Kantes annyiszor megprödült már a lejátszóban, hogy már illett megemlíteni, ezeken az elbaszott téli, sötét estéken nemegyszer húzott már ki a szarból, amikor kurva gyorsan kellett valami, ami vidám, idióta, hangos, és szórakoztató.
Ahogy az album címéből is kitűnhet, ez az együttes harmadik albuma, és ami a meglepő, hogy a trend pozitív, és nem az első, vagy második album, hanem a harmadik album a legjobb. A zenéről annyit, hogy olyan meglepő módon társítanak egymáshoz zenéket olyan korrektül, hogy a végeredmény egyszerre meglepő, szórakoztató, és kellemes lett. A francia zenekar ezer dologból pakol össze témákat, nehéz lenne leírni, mi mindenből, inkább katt a videóra.