Pár éve még főleg easy (cinematic, kruder, stb) zenéket hallgattam, de aztán nagyon meguntam ezeket a prüntyögös, belassult dolgokat, már nem elégített ki, ezért kezdtem el izgalmasabb zenéket keresni, az eredményt pedig látjátok, írtam róluk eleget.
Ennek ellenére azért van néhány chill out zene, ami most is simán veszi az akadályokat, pl ez is. Ebben persze az is közrejátszik, hogy ez world-music is egyben, klasszikus észak-indiai dallamok európai fülnek is fogyasztható formában (az igazán autentik észak-indiai zene nagyon kemény, gyakorlatilag értelmezhetetlen laikusként, annyira bonyolult rendszer, aki kiváncsi, menjen el egy Lukács Miklós Quintetre, ők jazzt nyomnak, de az indiai zenei rendszerben, brutális, komolyan, a magyar jazz nagyjai, és vért izzadnak, de hallgatni se szórakoztatóbb, de pl a Calcutta Trió már fogyaszthatóbb, a Samsara nevű együttes meg kimondottan kafa, bár természetesen kicsit europizált, jazzesített zenék ezek, ha valaki ismeri a Shaktit, már közel jár, persze ez nem véletlen, a tablaisten Zakir Hussein tanítványa a fenti két magyar együttes alapítója, Szalai Péter, de jaj, már megint elkalandoztam).
Nade, Ram. A fickó az északindiára jellemző bansuri elnevezésű furulya mestere (azért hangsúlyozom az északindiát, mert a dél tök más, más hangszerek, más dallamok).
Az együttes többi tagjai hagyományos europid hangzást visznek a közösbe, basszusgitár, dob, nagyon jól együtt tudnak működni, a minimál felállás ellenére izgalmas, változatos muzsika, meg vagyok elégedve.
Stílus: world-jazz
Értékelés: 8,2/10
persze nem találtam megfelelő videót, de ez már majdnem
