razzz, the new Bad Plus came out, if you dont know them, a nice intrumental jazz-band, similar to EST, but these songs are only adaptations, the nirvana, and the other rock-songs are fun, but. may out of new ideas, sad.
nu, elég a nyáladzásból, ideje fikázni egy jót, megjelent az új Bad Plus, vagy inkább rövidesen megjelenik, és mint fan, kötelesség volt megszerezni, mert az intrumentális, eccerű, mégis izgi jazzben ők eléggé ott vannak, az előző albumokat (Prog, Suspicious Activity, Give) mind remekek voltak, csak mire rávettem magam a posztra, megjelent ez az új, ami viszont, hát izé, érdekes lett.
Aki nem ismerné az együttest, az Esbjörn Svensson Trio-val tudom párhuzamba állítani, instrumentális jazz, szinte már szalon jazzes futamokkal és egyszerű dallamokkal, amiket viszont rendesen összekutyulnak, így a végerdmény azért elég fura izé, de nagyon szórakoztató. Szóval az új album koncepció szerint feldolgoztak meglehetősen távoli dallamokat, a Nirvanatól a Yes-en keresztül Ligetiig (igen, a mi Ligetink-ig), és jól saját képre gyúrták őket, egyfajta tiszeletadásként a nagyoknak, innen az album címe is.
A feldolgozás a rockzenéknek jót tett, sikerült hozzájuk tenni valami pluszt, kafák, viszont a komolyzenei és jazzszámok már nem lettek ennyire egyértelműen eltalálva, ott az átültetés nem járt semmi kiemelkedővel. Az új szereplő a bandában egy énekes hölgy, aki teljesen jól illik a csapatba, kellemes, kissé átlagos hang, szóval az az érzésem az album kapcsán, hogy fogy a munició és az együttes ezért nyúl ilyen könnyű eszközökhöz, de ne legyen igazam és legyen még sok remek albumuk.
stílus: jazz
értékelés: 6,3/10
A Nirvana - feldolgozás:
